tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanításitanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek.

· számítógép és alap perifériái,

· számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezogép, …)

· aktív tábla,

· szavazó gépek,

· számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök,

· egyéb

Példák:

– számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

– bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

– fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

– összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére

– számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezogép, stb.) igénybe vétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

– aktív tábla, szavazógépek alkalmazása

– csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

– mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házidolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

§ Készen álla arra, hogy pedagógiai szemléletét korszerűsítse,

§ Vállalja, hogy intézményének struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa

§ Bevezesse azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy az intézmény pedagógiai programját átalakítsa

Þ a képzés koncepciójának megalkotása

Þ a képzés kidolgozóinak kiválasztása

Þ a képzés forgatókönyvének elkészítése

Þ a képzés hallgatói segédanyagainak elkészítése

Þ [optimális esetben próbaképzés megszervezése]

Þ annak a kiképzési forgatókönyvnek az elkészítése, amelynek során a képzést továbbadók megszerzik az innováció szakszerű továbbadásához szükséges tudást („képzők képzése”)

Þ szükség esetén a képzők képzése hallgatói segédanyagának elkészítése

Þ a képzők képzésének megtartása

Þ a képzők képzésének tapasztalatai alapján a képzés dokumentációjának véglegesítése

Þ a képzés akkreditációs anyagának (alapítási és indítási engedély) elkészítése.

A munkafolyamat jellegéből következik, hogy a programok fejlesztésének szerves része a „képzők képzésének” megtartása. Jogi és szakmai szempontok egyaránt indokolják, hogy ezt az a fejlesztői team végezze, amely az egész folyamatot kidolgozta. A programfejlesztők szakmai felelősségét és elszámoltathatóságát erősíti, ha ok végzik a képzők képzőjének felkészítését. A programfejlesztők olyan speciális tudásokkal, illetve tudás-kombinációkkal rendelkeznek, amelyek piaci úton nem, illetve nem kellő eredményességgel és hatékonysággal terjeszthetőek. A „képzők képzésének” célja, hogy megfelelő számú oktatót/trénert biztosítson az országos, valamint térségi (regionális, kistérségi) szinten ellátandó továbbképzések lebonyolításához. A képzések fejlesztése, továbbfejlesztése több esetben elengedhetetlen része a központi programnak. A pedagógus továbbképzések minőségi garanciái között e munka színvonala, minőségbiztosítása kiemelt szereppel bír. A központi program és a decentralizált pályázatok közötti szinergia erősítése szintén indokolja, hogy a szakmai szereplők (pl. térségi oktatásirányítók, komplex iskolafejlesztés szakmai közösségei) megfelelő minőségi kritériumokra épülő, a hatékonyság követelményének is eleget tevő képzésekben részesüljenek. Az iskolafejlesztések esetében a modell-iskolákban zajló, a változást támogató

szakemberek képzése a fejlesztés szerves része, egyben a fenntarthatóság egyik biztosítéka. A kiképzendő oktatók/trénerek számát az ellátandó feladat nagysága és típusa határozza meg, amit leginkább a központi program logisztikai munkája képes időben és pontosan felmérni. Számuk nagyságrendileg kevesebb, töredéke a kiképzendő szakemberek számának. (Példaként véve az NFT1-es intézkedés keretében lebonyolított informatikai képzéseket, a kiképzett trénerek száma kb. 150 fo volt, akiket kb. 30 szolgáltató delegált a képzők képzésére, s ezek a kiképzett oktatók a mai napig kb. 6500 pedagógust képeztek ki az ország területén.) Az új tartalmak, módszerek, know how-k széleskörű terjesztésében, a központi és a decentralizált

programok együttes eredményességének és hatékonyságának javításában kulcsszerepet játszó „képzők” első körének felkészítése, e szakember-gárda „kinevelése”, valamint munkájuk nyomon követése a XXI. századi közoktatás kiemelt projekt integráns része.

A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanáritanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanításitanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről.

viszonyított arányukat – esetenként osztályonként is eltérő mértékben- az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelezo óra húsz százalékát éri el.

A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők.

1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv.

2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.

3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről.

4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását:

(a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb.,

(b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb.,

(c) a kettő kombinációi: szoftverek stb..

5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését.

6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására.

7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről.

A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza.

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó.

aa) Döntés előkészítésben közreműködőnek minősül: az a természetes személy, aki

aa1) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,

aa2) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;

ab) Döntéshozónak minősül: az a természetes személy, aki

ab1) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,

ab2) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;

b) kizárt közjogi tisztségviselő,

kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben feladatkörrel rendelkező központi hivatal vezetője, a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;

d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül:

da) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

db) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot),

dc) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság

dc1) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

dc2) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot).

a) egy önálló fejlesztés, vagy

b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy

c) pénzügyi eszköz

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.

A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

§ Kompetencia alapú pedagógiai programot valósít meg, minőségi oktatási gyakorlatot folytat, illetve óvodák esetében a kompetencia alapú programot adaptálta részben, egészben, elemeiben,

§ Egyenlő esélyű hozzáférést biztosít,

§ Befogadó szemléletű, biztosítja az esélyegyenlőséget minden gyermek számára

§ A gyermek egyéni érdekeit mindenkor szem előtt tartva képességeinek és szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosít

§ Modern pedagógiai módszereket alkalmaz (pl. differenciált metodikák, kooperatív tanulás, tantárgytömbösítés, projekt-módszer, kiscsoportos tanulás stb), a tanárközpontú oktatásról a tanulóközpontú oktatásra tér át

§ Törekszik a környezeti fenntarthatóság követelményeinek megfelelni,

§ Önálló, szakmailag elfogadott, más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkezik

§ Azok a nem állami, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények, amelyek önálló, szakmailag elfogadott más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkeznek.

§ Vállalja, hogy a hálózati munkában hozzájárul a közoktatási intézmények (innovatív iskolák) fejlesztő munkájához:

o Kiegészítő mentorálás az adott, illetve választott kompetencia területen, bemutató tanítás, foglalkozás, közös felkészülésben tanácsadás, közös tanítás, foglalkozás, a tanórai, óvodai nevelőmunka folyamatos értékelése, elemzése

o Metodikai és egyéb képzésekben való részvétel, illetve kiegészítő szakmai tevékenységek (például tanmenet, éves terv, projektterv kidolgozása, stb.)

§ Modellértékű tanulásszervezési formákat, gyakorlatot képes bemutatni, elterjeszteni

§ Területi, intézmények közti egyenlőtlenségek csökkentése (intézményi együttműködésen alapuló közös programok tervezése, segítése, pl. tanulmányi versenyek, játékok, közös projektek, stb.)

A fenti tevékenységek közül legalább egy területen rendelkezik óvodai-, illetve tanulócsoporttal, pedagógusokkal.

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

· az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

· a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

· az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

· a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.